*
Fújj szél, csavarj ki fákat, törj világot,
zuhogj eső, mosd sárrá a zöld mezőt,
jöjj éjszaka, öld meg a napvilágot,
pörögj pillanat, múlj, ne adj több időt.
Fekete virágok nyíljanak égre,
legyen most a föld a pokol tornáca,
én ördög leszek, bújva angyalbőrbe,
ha te a jóság, kötelet nyakadra,
egy mozdulat, és utad a temető.
Ebből az ócska világból elég volt,
pusztuljon el itt minden, nincs teremtő,
élőnél ma már többet ér, aki holt,
Törj, zúzz orkán, tépd szét az életet,
jobb lenn a pokolban mint odafent.
Legutóbbi módosítás: 2012.10.10. @ 20:23 :: Tiszai P Imre