Nézd a fák homlokát
fénybe olvadt érem,
az id? kérgén át
szivárog a vérem!
Taposnak új telek
zöld levélruhámon,
ágtör? vad szelek,
kit?l kérjem számon?
Nyirkos, kusza gyökér,
sártól mocskos a hó,
a rossz odva kövér,
néma bennem a jó.
Ezer éhes bogár
a testemet falta,
sorsom kertje kopár,
derekamban balta.
Kerülget egy álom
t?lem egy arasszal,
már csak ezt dajkálom,
hadd lehessek asztal!
Legutóbbi módosítás: 2012.10.20. @ 16:27 :: Vadászi Árpád