Vadászi Árpád : Houdini lánca

Nyomtatás

Egymást ölel? mázsás sziklák

a b?nök, hibák, tévedések,

még egyszer sem jutottam itt át,

mert közöttük nincsenek rések.

Ég?n lüktetnek a nyers sebek,

nyöszörög, sajog ezernyi heg,

vér szagától ?rjöng? ebek,

jó lenne semmit sem bánni meg.

?rzöm b?ntudatom, mint ahogy

védi anyamedve a bocsát,

fáradt testem majd lombágyra rogy,

ha lesz egyszer, aki megbocsát.

A sátán, kövér talpán táncol,

egy kérdés toporzékol bennem,

led?lt a betlehemi jászol,

ki fog most megváltani engem?

Houdini lánca húsomba vág,

a sejtelmet magamban hordozom,

sohasem oldoz fel a világ,

ha magamat fel nem oldozom.