Válóczy Szilvia : Valló-félben

 

(szabadvers)
 
Ha megkérdeznék t?lem,
miért te és miért így,
ekképp felelnék:
 
Mennyei er? az,
mely két lábam vezette
feléd,
s adott eléd
szerelmessé.
 
Amolyan életre szóló volt az.
Se kép, se hang,
ahogy szívben áradt szét
az isteni rang.
 
Els? látásra, s ím –
elszakíthatatlan.
Pedig próbáltuk,
mégis hasztalan.
 
Éveknyi változás tett
er?ssé akaratban.
Megáll az id? karjaidban.
 
S a vágy… Lázas költemény…
Csak a tiéd, s az enyém.
 
És mennyi vers!
Szent ég…
Veled indult,
s veled lesz vége is
szárnyaló létemnek,
míg hisz.

 

Legutóbbi módosítás: 2012.10.22. @ 14:58 :: Válóczy Szilvia
Szerző Válóczy Szilvia 58 Írás
"Lélekkel hallgassatok, szívvel gondolkodjatok, Istenben éljetek!" "Csak kérj és higgy abban, hogy megkapod!" "A lélek nem lát, de ezen az érzésen keresztül ragadja meg az igazság ereje. Azután az igazság lépésről-lépésre megközelíti a lelket, míg végül felkelti benne a szellemi látás képességét. Az egyik embernél rövidebb, a másiknál talán hosszabb ideig tart; de türelemmel és kitartással mindenki célhoz jut, mert ha a fizikai vakság nem is mindig gyógyítható, szellemi szeme mindenkinek felnyitható, csak idő kérdése, mikor nyílik meg." (Rudolf Steiner) www.valoczyszilvia.extra.hu