avagy a világ legrövidebb drámája
Egyedüli felvonás:
Holdfényes veronai éj,
Rómeó, a költő, be- ,
majd csevegni Júliával
az erkélyre fellép.
Rómeó:
Ezzel a vörös fátyollal,
mi árnyával eltakarja,
nő a hold, s az ég füstölnivaló
kolbászként tartja.
Júlia:
Milyen kolbászról beszélsz,
ó, költők közt oly’ balga?
Összezavar a félsz,
mely elmédet fogva tartja.
Rómeó:
Levenném a ruhád,
szívem egyetlen Júliája
De nem tehetem, mert lábam közt
luk tátong gatyámon.
Legutóbbi módosítás: 2012.11.06. @ 21:33 :: Ady Ágota Melinda