Kedves Ferenc! Ez az írás olyan, mint az a kevert süti, amit csak bele kell szórni a tepsibe, meglocsolni, aztán majd lesz bel?le valami. Gondozd egy kicsit… Ömlesztve van, és tele hibával: ban-ben tévesztések, köt?szó különírás, vessz?k hiánya stb. (nagyjából jeleztem) El?bb légy szíves fogyaszthatóvá rendbe tenni, aztán meglátjuk, milyen lesz. Köszönöm: A.
Bementem a benzinkútba (innét hiányzik a vessz?, de odébb van, ahol nem kéne… Továbbá a kútba hogyan mehettél bele?) volt benn, két darab? traktorsof?r meg egy kamionsof?r. Egy hölgy meg egy férfi dolgozó. Álltunk ott sorba valahogy olyan mechanikusan halálosan unalmasan. Jöttek a kérdések. Melyik kút jön? A válasz kettes, pénztárgép hangosan nyomtat. Én jövök sorra.
Kérdi a fiatal hölgy. Melyik kút az ? Én is kérdezek .Terasz van nálatok? Terasz kérdi a lány ?
De még a traktor sof?rök is, fél lincs hangulatba, mély hangon dörmögik. Terasz milyen terasz? A lány is ismételgeti csak a pult mögött a kérdést, milyen terasz. A pénztárgép sem nyomtat már. Minthogyha egy gép meghibásodott volna, megállt a ritmus homok került a rendszerbe. Ezt akartam ez maga volt az ultra poén, a csattanó, a cél amit valahol csak én értettem akkor igazán. Heló szia szevasz van nálatok terasz. Mondtam. Erre viszont a kamionos a traktorosok a hasukat fogták a nevetést?l. Mikor távoztam mind egyszerre nagyot köszöntek ,a lány is úgy nézet rám mint aki bármikor meglehetne.
Nagyon szeretem a lányoknak ezt a fajta nézését. Szerintem egy pillanatnyi szemezés, fel érhet egy aktussal is akár. Minthogyha fizetségem is lett volna ez azért hogy jót hoztam nekik. És ilyen Ford Ferlinesen meg is jegyeztem magamnak: Hát igen lazaságot nem lehet oktatni, arra születni kell.
Legutóbbi módosítás: 2012.11.24. @ 13:30 :: Bánfi Ferenc