A vers a természet és a női nem közötti hasonlóságot mutatja be. Ahogy a természet változik, az évszakok váltakozásával, úgy változhat egy lányban a belső világ. Amennyire sokszínű tud lenni a természet olyan sok alakzatban jelennek meg különböző típusú lányok életünkben,kisebb nagyobb nyomot hagyva bennünk.. Olvasás közben a Hungry Ghosts-tól az I Don’t Think About You Anymore-t érdemes hallgatni
http://www.youtube.com/watch?gl=HU&v=kS9SUmAyKWM
Te fekete Tél! kerek tekinteted,
eleven élvezet, ezzel mérgezel.
Minden férfit, magányos farkast
Ében fekete hajad, kék szemed. Gyönyörű alkat.
Ó Tavasz, ha eljössz mindig zaklatsz;
Felébreszted bennem az érzelmileg mamlaszt.
Szőke szirmok szállnak – Szellem – szellő szádra.
Ő repít el várva velem a következő Nyárra.
Vörösen izzik vágyaid hulláma;
Aszfalt pörzsöl, vizek délibábja…
Hő hullámod horzsol,
Szívem mögött rímek vérig ázva.
Ősz, Te szépség Te barna szűz,
Elmúló vidámság, veled mégis lelkem enyhül.
Gőze vágyaimnak lankad, hős.
Ámuló pimaszság mered végig nekem versül.
Újra tél, elmúlás, vég…
Fúj a szél, elmúlt a szép.
Várnom kell, hogy ráleljek,
Ma kárvolt nektek verseljek.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:02 :: Barta Szabolcs István
