Böröczki Mihály - Mityka : Kacsaúsztató

A lavór rossz volt, alul már lyukas,

de pendült-csöndült benn a rézhúszas,

bár mit sem ért, ám kikezdte a kedvünk,

és játék lett, ha mi játékba kezdtünk,

a nagyok máshogy éltek, meg se látták,

s egy jeltelen napon a földbe ásták,

ott pompázott, színültig vízzel töltve,

hogy idejét egy új játékra költse,

s hogy jusson minden napnak a csodából,

kis lények bújtak elő a tojásból,

csak lestük, ahogy anyjuk kedvvel hápog,

s megsokszorozza a kerek világot,

a lavór óriási szemmel nézte,

hogy kis sárgái mikor veszik észre,

úgy megújult, hogy pörge kedve támadt,

és inni-úszni csalta a kacsákat,

az udvar megtelt a jövés-menéstől,

és nem látszott az ég a fröcsköléstől.

 

Legutóbbi módosítás: 2012.11.19. @ 10:15 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.