Darabos Gábor : Sátorélet

“Nem hallod, könyörgök – csavargóvá tettél,
Nem hallod, meghalok – míg te élni mentél”
– Földes László (Hobo Blues Band)

 

 

 

 

 

Olyan könnyű vagyok éjszaka,

Mégsem fúj a szél északra.

Hiába kelek fel,

Nincs más, csak a vér szaga

 

Feltettem mindent egy lapra,

Mégis széthullott másnapra.

Erősen állok, nem félek,

Sátorban élek.

 

Mindenhol ott vagyok,

De sehol sem nagyon.

Mindenhol otthon vagyok,

Hiszen sátorban lakom.

 

Vihar előtti csend

A fülembe hangosan cseng,

Kiabálok fölfelé,

Lássátok itt vagyok lenn.

 

 

 

2009.12 farmbrazil.com.br.02A képért köszönet: Blacklamb photography

 

Legutóbbi módosítás: 2012.11.07. @ 09:06 :: Darabos Gábor
Szerző Darabos Gábor 7 Írás
Huszonkettő vagyok. Nagyjából 3 éve írogatok, próbálkozom versekkel. "Egyszer. Mindig csak egyszer. Mindig először, mindig utoljára. Nem a törvényt keresni. Szabadnak lenni. Nem alkalmazkodni. Elhatározni. Nem a megszokás. A váratlan. A kaland. A veszély. A kockázat. A bátorság... a küszöbön állni. Folytonos átlépésben lenni. Élve meghalni, vagy meghalva élni. Aki ezt elérte, szabad. És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet." - Hamvas Béla "Mindenkinek joga van a saját őrültségéhez!" - Salvador Dalí