“Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt, hogy elfelejtelek, örökre. Nem közönyt jelent. Hanem, hogy hagylak szabadon repülni.”
(Müller Péter)
(Müller Péter)
Már csend van újra bennem,
szelíden fáj a hiány.
Lepergett lombú fák alatt
hallgatag kőhalomba zárt,
hűvös magány
tanítja évek óta,
ami a holtak bölcs hagyatéka:
ahol szeretet él,
ott nincs halál…
A sírokon gyertyaláng remeg,
felhők közt fáradt fénymosoly
dereng – aranyló glória…
Kósza emlékek sorát,
sok meghitt délutánt
idéz a csönd.
Lelkemből mély fohász fakad
az életért, imám az égbe száll
a Bölcsekért…
Legutóbbi módosítás: 2012.11.04. @ 15:43 :: Gősi Vali