Valaki öleljen meg,
nehezen indul a reggel,
huzatos álmokban ébredek fel
minden éj után,
bután korcsulnak a vágyak,
ahogy szétfut ereimben valami gyenge önutálat,
fordulok a Földdel,
földel az önmegfelelési ráta,
sose nézz hátra,
csak arccal az égnek.
Milliomnyi es?csepp között
villámot sírnak a telefonvezetékek.
Legutóbbi módosítás: 2012.11.22. @ 08:30 :: Tóth Zita Emese
