Czeglédi Zoltán: Kislány c. ceruzarajzához
Pont olyan, amilyen régen…
Most sámlin áll, s úgy emlékszem,
akkor is így hadonászott…
Nem ismerte a világot.
Nem ismerte egyensúlyát,
s magasba bökve az ujját –
prédikált és bőszen pózolt…
Melyik inkarnációnk volt?
Hallott Savonaroláról,
Giordano Bruno tanáról –
mi igaz volt… S meghasonlott:
elméje aztán lett bomlott…
Most… Ide születtünk – végre!
Világosság közepébe!
Szép városba, s pár év múlva
boldog házasságba bújva
megszeretjük újra egymást –
vállalva a gyermek-áldást!
Vendégünk lesz Galilei…
Nem sejti még – de hiheti!
Az Ég Atyánk rendelé így…
… Ateistán semmit se higgy…
Fordítsd homokóráidat,
s nézd mosolygós orcáimat!
2013 január 9. 16:50
Legutóbbi módosítás: 2013.01.09. @ 15:50 :: Pásztor Attila - Atyla