Pásztor Attila - Atyla : Árokparton kaszált virág…

Nyomtatás

Árokparton kaszált virág, 

Egekbe a szívem kiált!

Száradjon el, mint a kóró,

Aki csak hozzád hasonló!

Száradjon el keze, lába,

Amér’ taszított romlásba:

Leszakította szívemet,

Mikor szalmára fektetett!

A Jóisten verjen olyat,

Ki megcsalja a lányokat!

Ki megcsalja, s nem szereti,

Keszkenőnket gyűjtögeti.

Gyűjtögesse a bogáncsot,

Kalapjába a faháncsot!

Verje meg az istennyila,

Ne legyen se lánya, fia!

Mer’ annak ád az Ég áldást,

Ki másnak is ad jó szállást.

Ki vendégét szóval tartja, 

Megeteti, s megitatja.

Arra házra gólya szálljon,

Évről-évre visszajárjon!

S három angyal szellő-szárnya

Vigyázzon az udvarára!