Dereng a nyár,
s hogy itt maradtam árván,
halkabban jár a fény az ablakon,
hűséggel vár, hogy lágyan betakarjon,
ha lelkem hűvösétől fázom már nagyon.
Vár, hogy ringatásra
nyíljon alkalom:
azúr fénysugárban – lélekrezdülés…,
vigasztalni vágyó, hozzám bújó csendben
öleljen az emlék – a boldog, nyári kék…
Legutóbbi módosítás: 2013.05.31. @ 16:53 :: Gősi Vali
