Lantos Tímea : Gyűrődéseim

2013.06.19. Lantos Tímea Vers 7
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

Vésegetem sorsom,

mintha monogram lenne

ihlete az Úrnak,

hogy teremtett és egyengetett.

Mint mosott ruhát

 kötélre teregető anyám,

fáradt ébredésem,

kint függ a jövő kezében,

hogy vasalgasd majd

gyűrődéseim.

S csontig lerágott

szavak között nevelgetem

az együgyű harmóniát.

Jaj… de nehéz!

A hitetlenek szemébe

ültetni a fényt!

 

Legutóbbi módosítás: 2013.06.19. @ 12:27 :: Lantos Tímea
Szerző Lantos Tímea 86 Írás
Azt hiszem mindig éreztem magamban valami pluszt, és ki nem aknázott energiát. Szeretnék adni... Alkotásaimban próbálom megfogalmazni az emberi élet törékenységét, a szeretetet, a hitet, és a természet megfoghatatlan szépségét. Eddig három antológiában jelentek meg műveim, illetve egy kedves barátom könyvbe köttette verseim, novelláim. Azt hiszem jól írni, nem könnyű feladat, mint egy összetört porcelán darabjait akarnánk összeilleszteni... Hogy a verseket, ki hogy értelmezi, több tényező függvénye, és ha egyeseknek nem tetszik az sem baj, hiszen írni csodálatos megtisztulás!