Marthi Anna : …a testiségről is

 

 

 

szavak nélkül

nem vágyom a testiségre

szavak nélkül vágyom

anyai kézre

ha van egy csokor friss diólevél

ha eljönnek rékli vasalós délutánjaim

ha fenyőillatú gerendák alatt

vár egy olajbogyózöld festékesdoboz

ha kérsz málnaszemet 

egy cinegével odaröppenek 

kiskonyhában edények

hozz meleg vizet 

asztalon a virágos bögrékbe

tejeskávét viszek

mint radnóti abroszán a méz 

olyan ha kortyolgatom versedet

lélekből e színes szárnyú délelőtt

elkoboznám rejtegetett érzéseid 

sok ábrándnak itt a vége fuss 

közben hátha megértelek

kikerestem szavaidból

testiségemet

 

 

Legutóbbi módosítás: 2013.06.28. @ 10:51 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1359 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak