Na, szép. Ki vagyok rúgva. Vagyis ki leszek rúgva, ha nem találok ki valamit, de nagyon gyorsan. A főnököm szerint ugyanis túlságosan beleolvadok a környezetbe, és egy televíziós társaság nem dolgozik ilyen emberekkel. Persze…
Lerúgom a cipőmet, becsukom magam mögött az ajtót, főzök magamnak egy kávét és leülök. Ülök. Ülök. És semmi. Már több mint öt perce itt ülök, és még mindig nem találtam magamnak semmi érdekeset. A fejem üres, minden más érdekesebb most, mint a probléma megoldása. Nem is csoda, ilyen zajban nem lehet gondolkodni. A szomszéd öregasszony valami idióta vetélkedőt hallgat, maximális hangerőn. Felhúzom az agyamat. Miért nem lehet tekintettel lenni más emberekre? Hátra lököm a széket, kivágom az ajtót, és csak kopogok, kopogok a zakkant nő ódivatú, arany szegélyű ajtaján. Nem is kopogok, szinte már betöröm azt, és még ütném is tovább, ha egyszer csak nem nyílik ki.
Csatt! — ez az állam volt, ahogy leesett. Zsófi áll az ajtóban ugyanis, a kis péklány, mögötte egy alak a karosszékben. A lány arca fáradt, de kedvesen rám mosolyog, szemeiben megcsillan valami életszerű fényecske. Hebegek-habogok, ő mond nekem valamit, nem is tudom mit, majd automatikusan belépek a lakásba. Macskaszag és öregszag keveréke, mászik az orromba, tüsszentenem kéne, de nem sikerül. Zavarban vagyok. Zsófi néz rám a nagy barna szemeivel. Nem is tudtam, hogy a szemei barnák. A monokliját alapozó próbálja fedni, több-kevesebb sikerrel. Miért jöttem, kérdezi. Tényleg, miért is jöttem? Ja, igen… nem is. Nem tudom. Öregasszony. Újság. Igen, az újságjaimat szeretném kölcsönkérni. Izé. Visszakérni.
Zsófi meg sem lepődik, csak odasétál a sarokba, és a macskák alól kiránt egy nagy adag papír izét. A kezembe nyomja, majd kitessékel az ajtón. Valószínűleg másra számított. Fél pillanat és már a csukott ajtó előtt álldogálok. A fejem kitisztult, a vetélkedő még mindig bömböl. Áh, nem fontos…
Bemegyek, az újságmaradványokat az asztalra dobom. A tetején hatalmas, színes reklám: Légy te is sztár! Sztár… na, jó. DE milyen sztár? Újonnan induló párválasztó valóságshowba várjuk jelentkezésedet… Hát, jobb, mint a semmi. Ha ettől nem leszek izgalmasabb, akkor semmitől sem.
Tárcsázom a telefonszámot.
Legutóbbi módosítás: 2019.06.25. @ 10:56 :: Pogány Gábor Máté
