Kép forrása: Boda-Kalmár Brigitta
Pár eltévedt betű, tétova gondolat,
feléd futó szavak, szavak…
Figyelj rám, mint akkor rég,
nem változtam, vagyok neked.
Nézd, körbe öleli fáradt lényed
halványkék ereimben lüktető varázs,
szívem zenéje ma nyugtató áradás.
Add a kezed, nem fontos mit beszélek.
Lásd a szemem addig… a többit úgyis érted.
Legutóbbi módosítás: 2013.06.09. @ 11:35 :: Sonkoly Éva