Úgy megyek eléd,
mintha előkelő vendég
érkezését várnám;
szellőztetem a párnáidat,
friss ágyneműt húzok,
a fejre állított székeket
az asztalra teszem,
kiporszívózom a szőnyeget,
megfőzöm kedvenc ételed,
a féltve őrzött
hollóházi porcelánt
is előveszem,
éppen kiérünk még
az állomásra;
tömeg, ölelkezések,
de neked csupán
hiányod érkezett.
Legutóbbi módosítás: 2013.07.03. @ 18:37 :: Péter Erika