Veled mindig…,
Tavasznak zamata a számban,
lélektől fehérlő hóvirág lazító bólogatása
teríti be életem.
Mézesebb vagy a bornál,
mely épp agytekervényeimben botorkál,
s megédesíti hiányod húsmarcangoló kínlódását.
Széledj szét!
Veled mindig…
Nyárnak harangja az árban,
egészségtől csattanó cseresznyék fürdőruhában
táncukat járva vigyorognak.
Veled mindig…
…széledj szét!
Legutóbbi módosítás: 2013.07.26. @ 12:46 :: Tóth Antal Csaba