Sarkain gubbaszt már a Föld. A vén Hold
kiszáradt tófenék. Összegyűrődött
felhők a vásznon. Valaha enyém volt
fényostoros csíkja az árnyak mögött.
Smucig lettem, őrzöm a tegnapokat.
Túszaim, s hogy ne vesszen kárba,
mint aki titokban borravalót ad,
csendben becsúsztatom Isten markába.
Legutóbbi módosítás: 2013.08.30. @ 14:39 :: Seres László