Csak nyáron és csak pár nap csöngött arra,
szűk ötven fillér jutott a fagylaltra,
hogy vízzel főtt, vagy tej gazdagította,
nem volt kíváncsi senki a titokra,
az otthonlévők részt vettek mustrán,
míg végigcsöngörült a poros utcán,
és nyalta apró, öreg, bámész, málé,
s csak vanília volt, meg csokoládé,
kis izzadt markod tudta mennyit költsél,
de ráadásnak ingyen járt a tölcsér,
jaj, annyi év telt-múlt-szakadt azóta,
és ma sem tudom honnan jött, mi óvta,
de bizton hűsöl most is zsigeremben,
amit a gombóc hidegéből ettem,
az íze más volt, nem olaszos-krémes,
de fenséges és éhes gyerek-édes.
Legutóbbi módosítás: 2013.09.30. @ 06:06 :: Böröczki Mihály - Mityka