Csend
Koosán Ildikó
A csend– biztonság vihar közelén,
temetőben, haldokló őszi fák alatt;
gondolkodásra késztet;
árnyék, ha égető a nap;
védelmez, hogyha rettenet kénbűze
rémiszti védtelen lelkedet;
nyugtat, ha felvértezetlen döntések
kisördögei éjjel melléd fekszenek,
s vörös lázgörbegrafikont festenek
álmatlanságod kőkemény vánkosára;
részegít a lélek szerelmes korszakába;
ha józanodsz, tegnapelőtti időkapszuláid
réseit színes, virágos emlékképekkel
színültig tölti…
átível lélekszakadékot;
rásimul magányra, vágyra, tetteid
fényfoltos szálait összecsomózza;
a csend
olykor mintha maga a megváltás volna.
2013. szeptember 6.
Legutóbbi módosítás: 2013.09.06. @ 08:58 :: Koosán Ildikó