M. Laurens : CSALIVERS

M.Laurens 

CSALIVERS

 

Erdő szélén, hiszed-e,

megbotlott egy cinege.

Belebotlott árnyékába,

azóta fáj pici lába.

 

Vakond lakik ott a fán,

fészket rakva kalapál.

Tóban úszik a csiga,

házát mossa, azt biza.

 

Ponty masírozik a réten,

kukac kukorékol éppen.

Lépeget a pióca,

rálépett egy disznóra.

 

Szelíd gomba haragos,

elpirul majd, ha zabos.

Veres lesz mint az eper,

kit a krumpli leteper.

 

Rókát kerget ma a nyúl,

a csikóhal is megvadul,

patkójával nagyot rúg,

víz alatt egy darázs zúg.

 

Amott repül fenn a béka,

gólyát kerget a zsombékba.

De a gólya menekül:

s nagy fű alatt elterül.

 

Fűszálakon odú-vár,

ott lakik benn a szamár.

S ha elhiszed, bemehetsz,

 ha nem, akkor kinevetsz!

 

( Pest-Buda 2013. szeptember 18.)

Legutóbbi módosítás: 2019.05.29. @ 13:22 :: M. Laurens
Szerző M. Laurens 227 Írás
Hogy ne legyen titok: a valódi nevem azonos az 1899-ben Nagyváradon született közismert kabarészerzőével, akinek számtalan ismert bohózatán nevetünk a mai napig. Az Ő tiszteletére nem használom a Lőrincz Miklós nevet az írásaimnál. Mottó és ars poetica: Építs Templomot Szeretetből, s ne zárd be soha ajtaját a betérő előtt,ki melegségre vágyik! Építsünk Mi Mind Templomot mindazoknak, kik nem képesek önerejükből téglát hordani hozzá! A Szeretet Templomának oltárán mindig égjen a gyertya, mely fennen hirdeti a szeretet dicsőségét az elfásult világban! M. Laurens ( 2004 )