A megemelés technikájával, gazdagabb
instrumentációval, megszólaltatva néhány
indokolatlanul mellőzött vagy háttérbe
szorult hangszert is, valamelyest pontosabb
partitúrából, frissen szerződtetett zenészekkel
az immár méretre igazított frakkokban,
s persze a határozottabb dirigens lendületesebb
értelmezésében. A kritika fanyalog
vagy lelkesedik, növelendő a mű rangjával
önnön fontosságát, előszeretettel él a megemelés
technikájával, így lesz mind emelkedettebb,
klasszikus és elnyűhetetlen, és már egyedüliként
értelmezhető — esküdni mernél, hogy beleszületett
a fülbe, öröklődött, mint egy mutáns kromoszóma
vagy az eredendő bűn.
____________________________________
Azonos címmel korábban feltöltött írásom
(http://7torony.hu/content.php?c=22577) átirata.
Legutóbbi módosítás: 2013.10.08. @ 04:15 :: Bátai Tibor