Bogár Gábor : Fogaskerekek foglyaként (Appel Bélának)

 

 

 

Fogaskerekek foglyaként

  (Appel Bélának)

 

 

(Keresem utamat a lehetetlen felé

fogaskerekek foglyaként, de

minden állomás lehetséges.)

 

Kincseket bízol rám:

lám, terhek megint.

Botladozva batyuba gyűjtöm,

de szeretett ellenségeim

meg se várják a kenyeret,

dobják a következő követ.

Néha, némelyik csak legyint:

” ne dobd meg, úgyis elesik “.

 

S árkokon át cipelem újra,

minden csapdába gondosan belelépve,

addig halmozva, míg a teher lehúz;

született látó létemre,

feledve eredeti célom,

hogy két kezem szabad legyen.

Bekapott engem is a gépvilág,

őrölnek a fogaskerekek.

Ketyegek, mint egy időzített bomba.

 

Erőszakot követtem el élet-időmön,

a bosszú nem maradhat el:

bármit teszek – erőszak.

 De ha emberekkel találkozom, furcsa:

” Te ilyen vagy?  Nem ilyennek mutattad magad! “

Meglepődöm, hogy mindenki más is csalhat,

s elbújok a tükör mögé,

mert az emberiségnek

bennem tükröződő képét

már látni se bírom.

                                                                 

 

2001-2002?rg

 

                                                                

Legutóbbi módosítás: 2013.10.18. @ 17:50 :: Bogár Gábor