M.Simon Katalin : Szertezúztuk a múltat?

Második szabadvers – Az első a Naplóm-ban olvasható

 

Életem folyamán országunknak

több himnuszát túléltem már.

Apró gyermekszájunkból nagy, ormótlan szavak

bugyogtak elő reggelenként

a makfalvi iskola falai között.

Áldottuk „szép honi” földünket,

melyen valakik „szertezúzták” a múltat.

De a gyermekszáj, nem csak azt szajkózta,

mit dogmaként a fülébe rágtak,

sokszor ismételt zárt ajtók mögött

suttogva ejtett igazságokat,

mert nannyó, és apó nem hazudhattak.

S bár szüleink szájunknak hallgatást parancsoltak,

egymás szeméből olvashattuk

nannyóink, és apóink igazságát: Soha!

 

 Fotó: M.Simon Katalin – A makfalvi Wesselényi Miklós Általános iskola

Legutóbbi módosítás: 2013.10.28. @ 09:11 :: M.Simon Katalin
Szerző M.Simon Katalin 248 Írás
Alázattal adózom a z írás hatalmának. Számomra az írás nem csak önkifejezés, hanem maga az élet. Szeretem a ritmust, a dallamot, szeretem az életet. M. Simon Katalin