Levegőről álmodozó sejtjeimmel
élek,
s ha nem lennél, megfulladnék,
vérből-szövetből állsz össze bennem,
és a lényeg,
a csöndes varázs.
*
Kit nem érintett Anyaöl,
fölény, remegő szenvedély,
sem zavaros láz,
az mintaként bolyong a Hold tengerén,
vagy kopogtat ott is, ahol nem épült ház.
*
Fényed vonz, mint hű lepkét a lámpa
ragyogása,
mint csepűrágót a deszka mámora,
elemeire szabdalt lélekkel csábítsz,
de ösztönvilágom nem ér el oda…
Legutóbbi módosítás: 2013.10.06. @ 14:58 :: Serfőző Attila