Csörgő dobnak hangja csendül,
vidám arcra álarc kerül,
hópalástot űzni jönnek,
szőrkabátos vidám szörnyek.
Kacér tavaszt így köszöntik,
bizony, ezt nagy zajjal teszik.
A hideget eltemetik,
a meleget beengedik.
Szalmabábu fekszik szépen,
díszes szekér tetejében,
onnan kerül fel a fára,
s táncot jár emésztő lángba’.
Lányok dala vígan csendül,
álarcos legénnyel perdül,
pörög-forog most a szoknya,
kereplőt hajt öreg banya.
Vidám ez a mókás sereg,
tánccal kergeti a telet,
jókedvükben bohóckodva
tavaszt hoznak farsangolva.
Legutóbbi módosítás: 2013.10.17. @ 08:38 :: Sz. Pál-Kutas Orsolya