Örökké csak sóhaj ült a válladon,
mely később megragadt a lábadon,
s álladnak mozgását is behatárolta.
Pihen tüdőmben
gondolatod.
Foglak még üstökös csóváján izzani látni,
melynek hátteret az égi köd ragyog,
kísérve köhögök egy nagyot…
túl vizes az este.
*
Tüdőmben hideg
gondolatod.
Legutóbbi módosítás: 2013.10.03. @ 19:01 :: Tóth Antal Csaba