Tóth Zita Emese : Dobog

Emese álma zuhog

látáson túl,

karjaidban álmodom a mindent,

hogy valami egyszer csak

itt bent eltörölt minden szabályt,

 

szemhéjam mögött

turulmadár száll fel az égre,

összefonódnak az ujjak, karok,

veled akarok álmodni,

arról, hogy épp veled alszom,

 

elsimítod arcomból hajam,

mellkasodra hajtom fejem,

hogy jobban halljam

a szarvasok dobogását.

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2013.10.06. @ 20:49 :: Tóth Zita Emese
Szerző Tóth Zita Emese 147 Írás
'92 ősztől vagyok. 8 évesen kezdtem verset írni. Azóta is tart.