A senkiföldjén éltél egymagad,
néma bolyongó, megtűrt árvaság,
arcéled feszülése felszakadt,
leköptek, tapostak, – gyávaság.
Elfogytak kiéhezett éveid,
hold-arcodon egy utolsó kacaj,
szomjazón vágyod Isten fényeit,
s’ füledből kivérzik a kocsmazaj.
Legutóbbi módosítás: 2013.11.08. @ 20:08 :: Bakos Erika