Ma úgy vagyok, akár a géprongy félig még a szögön,
félig meg már a polcon. Itt se-ott se nincs haza, közben
meg észbontón laza, mint rendezett hajból a kósza tincs,
ha véletlen kilóg, a passzentosság csak szélesít, rafis kis
tinccsel tíz kiló simán tagadható, de tagadni bármit is –
minek, főleg, ha úgy vagy, mint a rongy: polc és szög
között bizonytalan kis foltjaid szeretve mégis piszkosul.
Legutóbbi módosítás: 2013.11.07. @ 20:00 :: Kőmüves Klára