hallom lépteit
közeledik
alattomosan
lucskosan
arcán a letűnt évek gyűrődéseivel
összetépett fényképekkel
veszekedések hangfoszlányaival
remélem hazudni fog
hogy még mindig akar hazudni
didergek
félek
jó lenne valami másra gondolni
elterelődni
lekucorodni
és szublimálódni valahol
egy sarokban
bár lehet hogy ezt előbb
meg kellene beszélni önmagammal
de tudom
felesleges:
nincs bocsánat
se kívül
se belül
már egész közelről hallom lépteit
már majdnem itt van
bár ki tudja
lehet hogy a tél az
de az is lehet hogy Éva
végül is mindegy
hogy hívják
csak legyen értelme
még egy kicsit
élni
úgy hogy hazudjon
havas csókjával is
hideg testével is
hazudjon
úgy hogy belehaljak
hogy vele haljak
úgy hazudjon
(2009)
Legutóbbi módosítás: 2013.11.13. @ 11:13 :: Schmidt Tibor
