Most nyugalom van,
itt vagyok, szívem.
Már csendes a ház,
minden elpihen.
Az utcán is áll
a szürke busz,
hajnalban dohog és zúg,
ha elindul.
Most nyugalom van,
ez csak egy altató,
nyugodj meg, szívem,
minden biztató.
Álmodban rajzol az est
valami mást neked,
a tegnapi baj
lassan elpihen.
Nincs bennem vágy,
semmi sem bánatos,
az óra lassulva jár,
áll a villamos.
Jó ez a csend nekem itt,
ágyadat megvetem,
a pohár, a szék
alszik csendesen.
A tegnapi dac
lassan elsuhan,
holnap egy bolond nap
megint bepillant.
Pihenj kedves harag,
pihenj meg félelem.
Itt bent béke van,
nem zavar semmi sem.
Jó ez a csend nekem itt,
ez csak egy altató.
Pihenj meg szívem,
minden biztató.
Néhány esőcsepp csak,
ami kint dallamos,
zord zápor zuhan,
mindent tisztára mos.
Most nyugalom van,
ez csak egy altató,
nyugodj meg szívem,
minden biztató.
Holnapra rajzol az est
valami mást neked,
a tegnapi zaj
lassan elpihen.
Legutóbbi módosítás: 2013.11.03. @ 13:40 :: Vajdics Krisztina