Tudom, egy kicsit talán rendhagyó, de most, a szeretet közeledő ünnepén — e pillanatban legalábbis — nem az elesettekre, szerencsétlenekre, hajléktalanokra vagy rászorulókra gondolok, hanem azokra, akik utolsó karácsonyukat ünneplik az idén. Akár magányosan, akár szeretteik körében. Azokra, akik talán már sejtik, vagy jóllehet fogalmuk sincs róla, hogy ez a mostani életük utolsó karácsonya. Azokra, akik éltes koruk miatt, esetleg súlyos betegségük vagy — természetesen sohasem várt, de — bekövetkező tragédia folytán már nem élik meg a szeretet következő ünnepét.
Most eszembe jutnak eltávozott barátok, ismerősök, rokonok, akikkel egykor, néha csak gondolatban, együtt töltöttem régi karácsonyokat, nem is sejtve, hogy utoljára osztottuk meg egymással kölcsönös szeretetünket. Reménykedve, hogy egy év múlva ismét ott találjuk majd egymás ajándékait a karácsonyfa alatt.
Sajnos, valakinek az ajándéka minden karácsonykor hiányzik a fa alól. A listáról minden évben kihúzhatjuk valakinek a nevét, akinek már nem kell üdvözlőlapot küldeni.
Senki sem tudja előre megmondani, jövőre kinek az ajándékát kell nélkülöznie, ki az, akitől hiába vár képeslapot. Akinek meglepetésére már nem kell pénzt költeni, még akkor sem, ha nincs az a vagyon, amit sajnálna rá.
Kevesen talán már gyanítják, bizakodva persze az ellenkezőjében, hogy nem lesz még egy karácsonyuk az életben. Hogy ez, a mostani az utolsó. A többségnek meg sem fordul a fejében, hogy esetleg…
Nem ünnep vagy hangulatrontás a célom. Éppen ellenkezőleg, mivel jókedélyű, optimista embernek tartom magam. Hanem…
Jó volna, ha minden ember ezen a világon úgy töltené a szeretet ünnepét, hogy közben arra is gondol, nem lesz még egy alkalma rá. S ha bekövetkezik az elkerülhetetlen, ha a jövő évben mégis rajta lesz a sor, abban a tudatban távozik majd e földi létből, hogy igenis szerették és ő is szeretett. S ha semmi másért, de ezért érdemes volt élni. Rövid vagy hosszabb ideig. Mert szeretni így vagy úgy, ezért vagy azért mindenkit lehet. Sőt mindenkit kell.
Ebben a tudatban kívánok mindenkinek áldásos — és nem utolsó — karácsonyt.
Legutóbbi módosítás: 2013.12.20. @ 13:30 :: Bányai Tamás