Böröczki Mihály - Mityka : Botba fogódzó

 

 

Ha visszafelé kellene szaladnom,

és minden percről számot kéne adnom,

hogy mi maradt, s mi az, ami odavészett,

már én se raknám össze az egészet.

 

Rossz krumpliként kell héjában maradnom,

és várni, mint a puskában a patron,

mit lőszerré egy kontár hevenyészett,

és ráébredni, nincs éleslövészet.

 

Bár végül mindegy, mifélére nőttem,

valamit biztos kihagytak belőlem,

a jobb kezem már fogódzik a botba,

 

bár elakad a grádicson a léptem,

de dalba fogok akkor is, ha éppen

az Isten hasgat pengő darabokra.

Legutóbbi módosítás: 2013.12.02. @ 17:55 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.