Ha Isten egyszer feloldoz,
álmok kék madara leszek.
Az égen, közel a holdhoz,
csillagokat szemezgetek.
Ha egyszer feloldoz Isten,
arc leszek a szavak mélyén,
emlék megsárgult képeken,
gyertyaláng egy kősír szélén.
Egyszer, ha feloldoz Isten,
én leszek a megbocsájtás,
mielőtt elmegyek innen,
síri csendben jajkiáltás.
Míg Isten feloldoz egyszer,
itt ülök a világ szélén,
addig még maradok ember,
zárszó leszek imád végén.
