Nagy L Éva : várakozás

 

rongyos ruhában jár a tél

az avar még nevet

cipőnk talpán visszük

a  reá tapadt

szennyeket

 

ágak és gallyak letördelve

siratják a hervadást

foszló idő mellbimbóján

rágcsálják az elmúlást

szél cipel

hótól duzzadt felleget

káromkodik

eget veret

 

csikorgó hideg szaladj hát némán

borítsd be lepellel az eget

fagyos kezek motozzátok

a  gémberedett leveleket

 

ti mocskos utak

fekete enyészet

szakadjon rátok jéglepel

hócsillagok hulljatok némán

takarjátok el az üszkösödött

őszi eget

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2013.12.29. @ 10:00 :: Nagy L Éva
Szerző Nagy L Éva 67 Írás
beköszöntő kip-kop megjöttem köztetek vagyok talán ha mást nem is egy verssort hagyok ’54-ben születtem a sors fekete árnya sikoltott felettem éltem életem fénnyel és árnnyal küszködöm ma is e cudar világgal mióta ősz szitált sokkal bölcsebb lettem tudom hogy mi fontos mit kell ma már tennem szeretni az embert nagy- nagy tisztelettel örömet szerezni mindezt tiszta szívvel poéták Ti jóságarcú társak fogadjatok be hát Isten oltalmával