Pál Abigél : Zengülés

 

 

 

Zár kattanás,

elosonás,

fuldoklásból

hazajárás.  

 

Rőt avaron

szőnyeg varázs,

kopott csizmán

foltos varrás.  

 

Kézremegés,

eltévedés –

forgón sodró

elszédülés.  

 

Szenderülés

álom látás,

ködös szférán

lamentálás.  

 

Csöngőn csendes

könnytől pettyes,

szívtől égőn

keser-édes.

Legutóbbi módosítás: 2013.12.07. @ 11:16 :: Pál Abigél
Szerző Pál Abigél 41 Írás
Kereső irodalom kedv/t/elő messzi a sűrű fővárosi zajoktól és hangoktól. Szélsőségesen veszélyes idealista, minden ezzel járó hátránnyal együtt, aki naponta kérdezi mi mit ér az életben, és hogy érdemes-e. Kissé depresszív és pesszimista hangulatú középkorú asszony, aki Godot ra vár hithű hitében nap mint nap. Kedvenceim: Simone Weil, Kafka, Pilinszky, Radnóti, Keats, és sok romantikus, Lorca, és Szabó Lőrinc, és még sokan. Szeretem az őszinte emberi kapcsolatokat, amik még tartalmasak, és nem a szokásos kliséken alapulnak. És mindent ami eredeti az emberekben, még azokban is akiket nem kedvelek. Ennyit magamról, a költészethez nem értek, ezért mindennek tudok örülni ami másoknak tetszik tőlem. Végső célom megírni azt a a könyvet ami az életről szól, de még bele sem kezdtem...