Seres László : A szó halhatatlan

2013.12.13. Seres László Vers 14
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Hol léha harsogás
üt zajt a verssorok
közt, s a sok hasonmás
rím csacsogva csorog,

 

Hulló csillagdarab
mind, üresen csengő oltár.

 

S ahol gondolat van,
lélegző partszegély,
a csend némán beszél.
A szó halhatatlan.

 

Örök becsű marad,
akkor is, ha ki se mondják.

 

Legutóbbi módosítás: 2013.12.13. @ 17:45 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.