Sonkoly Éva : Karácsonyok

… és minden

 

 

Kellene valami karácsony – varázs,

kerestem fenyőillatban, arany ragyogással,

régi díszek… ez csak hangulat, mást szeretnék,

szívembe nézek, valahol ott mélyen,

boldog melegségben… szeretet ragyog vissza,

csendes várakozás, lélek – fényben…

nézz rám, kérlek… szememben, szemedben

béke, szeretet fénye… minden mit adhatok,

karácsony, karácsonyok…

Legutóbbi módosítás: 2013.12.21. @ 13:25 :: Sonkoly Éva
Szerző Sonkoly Éva 582 Írás
Gyógypedagógiai tanár vagyok. Az Alföldön születtem, Kaposváron élek. Mióta emlékezni tudok az irodalom rajongója vagyok, mesék, regények, versek. Sok évvel ezelőtt egy tanítási szünetben kezdtem valamiféle belső zenére sorokat írni. Eldobtam, de a gondolat, hogy még egyszer megpróbálom, biztosan izgatott, mert azóta vagyok ezen a téren próbálkozó. Sok kedvencem van klasszikusok, napjaink írói. Mégis, Váci Mihálynál aligha érzékelteti számomra más költő a hiányt, sorai emlékeztetnek életem sokszori újrakezdéseire, hitet adnak. "Újra kezdeni mindent e világon, – megteremteni, ami nincs sehol, de itt van mindnyájunkban mégis, belőlünk sürgetve dalol, újra hiteti, hogy eljön valami, valamikor, valahol…"