Elejtett
szavakon születő
rianások mentén
még kapaszkodok,
s az eljövő leesésig
félek, nem tudom
megélni
a megérkezést.
Ezer pillanat
varázsa lengi körül
a közeli föld-illat gyenge
kéj-fájdalmát, álcázva
magát létnek,
de a törés-előjel
halált ígér.
Tűnődöm, vajon
mennyi mámor-fuvallat
körülölelése
váratja még
az elmúlást, s fogad
betűkre tört
esküt
az elejtett
szavakból születő
végnek ….
tűnődöm,
s közben már zuhanok.
Legutóbbi módosítás: 2014.01.05. @ 14:12 :: Nagy Anikó