Felolvaszthatatlan ez a fagy,
célratörően zsigerekig hatol.
Egyetlen pontban megállt az agy.
A Nap bűneiért lakol.
Tört deszkakerítések mentén
fájnak a kutyák vonyításai,
megfagyott csontjaik zörgését
világ végéről hallani.
Melegséget koldul a lélek –
itt most körös-körül semmit nem talál.
Száműzve mindenféle élet.
Egy hópihe örömtáncot jár.
Legutóbbi módosítás: 2014.01.27. @ 20:44 :: P. Tóth Irén
