Szalajkámnak
a Jeanne d’Arc hídon de valójában
nem tudod mi fölött
átkelsz a Szajnán – kőcsiszolás
idegeiddel látod Nap- és Hold-fényben
mintha reflektorba néznél
életed visszfényei unos-untalan
hömpölyög veled egy kavics
átfordul a vízben s villan ahogy
az álmok míg újat fordít rajta
egy örvény és győzedelmesen
hogy rabolt: most a vízitorma
leszakadt részével fölgyorsul
a sodrás
Legutóbbi módosítás: 2014.01.22. @ 13:16 :: Szilvási István
