Böröczki Mihály - Mityka : Krumplispogácsa

Nyomtatás

Nagy fazékban főtt meg az öreg krumpli,

a héját forrón lehetett lehúzni,

majd gőzölősen állta-várta sorsát,

s a krumplinyomó bő torkába dobták,

az idő kimért tempójára várva,

egy kopott tálba torkollott a drága,

majd liszt hozzá, amennyit éppre felvett,

kis zsír az ösztön csipet sója mellett,

majd két jó kéz, mi gyúrósra keverte,

valahogy ígyen állt össze a lelke,

jó másfél centi vastag volt az áldott,

(az élesztő, a sütőpor hiányzott)

a gyúródeszkán elfeküdt laposra,

majd kiszaggatták illő darabokra,

s a regimentet nagy éhhel befalta,

a kizsírozott tepsi öreg alja,

a sütő tette ezeréves dolgát,

s az illat mennyig töltötte a konyhát,

vagy vacsorára, vagy éppúgy ebédre,

így sült az Isten csoda-süteménye,

s mert laposra, meg kerekre sodrozták,

úgy ettem, mint az ájtatos az ostyát.