Böröczki Mihály - Mityka : Lavór

 

 

 

Egy egész fürdőszoba volt,

becsültük is a vén lavórt,

a hokedlin vackolt helyet,

és egész nap tüsténkedett,

mellette szappan-csúszka nyom

a nyűtt viaszkos vászonon,

volt véle néhány rossz ügyem,

ott tisztult hallóra fülem,

és fényült arcom és nyakam,

álltam benn meztéllábasan,

csak leste esténként a Hold,

s míg anyám vígra csutakolt,

ő volt a zománc-verte hős,

a vén tisztaság-felelős,

soha nem ártott senkinek,

ott nyeltem ecetes vizet,

amivel okos-gondtalan

öntötték csillóra hajam,

prüszköltem, visszaszólt a szám,

s míg rám húzták száraz ruhám,

a rend volt, szótalan derű,

pihenni rest, dologra hű,

ő óvta két szülém kezét,

ha él még, áldja meg az ég,

hiszen én benne lucskolom,

szappanszagú gyerekkorom.

Legutóbbi módosítás: 2014.02.17. @ 11:56 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.