nevenincs pokolból ébred a nap
s az éj ölében vérzik el újra
hétfőket halmozok
fénytelen
nyűgös vasárnapokra
tegnap még nyár volt
maholnap negyven leszek
közte zavaros amnézia
azt mondják ez az ÉLET
légy racionális
hajolni
törni
elfogadni mindent
mert másképp nem megy
csak én érzem unos-untalan:
sántít az egész
esténként tarkómon keresem
a csatlakozó helyét
s várom a napot
amikor a konnektoros valósághoz
tápkábelen csatlakozom
