Markoltam szorosan életem.
Minden atomját, el ne szálljon.
Fogcsikorgatva, lila ujjakkal,
nem szabad még egyszer fájjon.
Nem engedem. Most nem.
Nem most.
Szám összeszorítom.
Akkor vettem csak észre,
érintésedre
ujjaim lassan szétengedem…
Színes hímpora csillog a fényben,
szárnya rebbenőn megérint.
Szélvihar támad a fellegekben.
Fáj.
De dobog a szívem.
Legutóbbi módosítás: 2014.02.23. @ 18:28 :: Süveges Zsuzsanna
