Megkértem az ácsot, faragjon koporsót,
elűzött konokul: “Neked az utolsót!”
Elfogy az asztalról törhető kenyerem,
a hétfői nyomort vasárnapig eszem.
Megkértem a hóhért, vigyen a bitóra,
nevetett galádul, nem hallgat jó szóra!
Egyedül kószálok, hullatom könnyemet,
kihez is forduljak, váltson meg engemet?
Megkértem az Istent, vegye a keresztet,
kérdezte szelíden: “Akarsz-e még egyet?”
Foszlott rongy szemfedőm, vadrózsás a széle,
betakar gyermekem alázattal véle…